Elmondanám nektek e rémületes évet - de máris valami riaszt s habozni késztet. Kell-e, megéri-e, folytassam-e tovább? Ó, látni gyász hazám kihúnyó csillagát! Érzem, hogy fedi el az eget a gyalázat. Ó szörnyü gond! Csapás ad helyet új csapásnak. Mindegy. Folytasd. Hív a történelem szava. E század van soron. S én vagyok tanuja.
Ford. Somlyó György
Vészjósló, nyomott, negatív vers. Valaminek az előhangja, előüzenete. A költő a forradalmi hullámban élt, ami nem feltétlen életbiztosítás, s mint nagy költő, nagy szerepet szán magának az új században. Jóslás, de a lírai én a kulcsember. Romantikus vers, van benne valami elmúlást idéző, valami riasztó jelzés. Talán valami félelem..., de mint a középkort és a lovagi erényeket nagyra tartó romantikus, a lírai én válalja a kockázatot, szembeszáll bármivel és kézbeveszi a stafétát, ő következik.
